TÚRA NAPLÓM

Lefele jövet a hegyről, ahogy ez már lenni szokott, nagyon megfájdult a térdem. De nincs az a térdfájás, ami bent tarthatott volna a szállodában, így a Royal Mile-on elindultunk a vár felé. A széles utca jellegzetes épületei, a boltok különböző tartan-szövetektől, kiltektől színes kirakatai, hangulatos éttermei és pub-jai annyi néznivalót adnak, hogy igen lassan haladtunk a vár felé. Ide menjünk még be, ezt még fotózzuk le, nézd, ott egy skót dudás, nézd, milyen szép kockás sálak és takarók, Úristen, az ott egy igazi Harris Tweed szövet utazótáska…

Semmi sem tart örökké, így a Royal Mile sem. Hosszú séta után végül megérkeztünk a várhoz. A várba hatalmas, tényleg hatalmas kapun keresztül léphetünk be. A kaput a skót hadsereg katonái őrzik. Zordul.

Már az is nagy élmény, ha csak a várfalak közt sétál végig valaki, de a vár még számtalan látnivalót tartogat. Kiválasztottunk néhányat, ami számunkra a legérdekesebb és amiről úgy gondoltuk, feltétlenül meg kell néznünk. 

A Skót Nemzeti Hadtörténeti Múzeumban hosszan időztünk. Részletes és érdekes tárlatokon keresztül mutatják be a skót hadtörténelem utóbbi négyszáz évét. Különböző egyenruhák, fegyverek, kitüntetések, grafikák és régi dokumentumok kerültek kiállításra. Innen átsétáltunk a Királyi Dragonyos Gárda múzeumába. Ezt a múzeumot tudomásom szerint maga II. Erzsébet királynő, a gárda főparancsnoka nyitotta meg 1995-ben.

A múzeum után a Foggy Gate-n keresztül a Szent Margit kápolna felé indultunk. A kápolna Edinburgh egyik legrégebbi épülete, a XII. században épült. I. Dávid király édesanyjának, a magyarországi születésű Skóciai Szent Margitnak ajánlotta. Kis mérete ellenére erőt és hitet sugárzó, szuggesztív épület. 

A kápolnától a palota felé tartottunk, ahol Stuart Mária egykor világra hozta fiát, a későbbi VI. Jakab skót királyt (I. Jakab néven Anglia királya). Itt megnéztük a skót koronázási ékszereket és a koronázási követ is (Stone of Destiny), ami kalandos évszázadok után 1996-ban került vissza Edinburgh-ba.

A Skót Nemzeti Emlékhelyen eltöltöttünk még néhány csendes percet elgondolkodva a háborúk értelmetlenségén.

Jócskán délutánba hajolt már az idő, így kifele tartva a várból beültünk a kávézóba és kiadós uzsonna után sétáltunk vissza a szállodába. Tizenhét kilométernyi gyalogos városnézés megérdemeltté tett egy kis pihenést.

Szombaton reggel eleredt az eső, de ez nem tartott vissza attól, hogy gyalogosan elinduljunk a kikötő felé. Annyi látnivaló van útközben… A város kikötője Leith városrészben van, itt horgonyoz II. Erzsébet egykori yachtja, a Britannia. A monumentális hajó, ami valójában egy finom ízléssel és elegáns visszafogottsággal berendezett úszó palota. 1954-től 1997-ig állt a királynő szolgálatában és több mint egymillió mérföldet tett meg a tengeren. 1997. óta múzeumként látogatható. Az idegenvezetés során számtalan érdekes történetet hallhattunk, amikhez a hajón kiállított fotók, illetve tárgyak kapcsolódtak. Érdemes bővebben is olvasni róla, Edinburgh-ban járva pedig kihagyhatatlan élmény. A hajó fedélzetén került kiállításra a királynő 1960-2002. közt használt Rolls Roys Phantomja.

Úgy terveztük, hogy átsétálunk Newhaven-be, szerettük volna megnézni az egykori halászfalu régi házait, a világítótornyot és a szürke kőtemplomot, de a szűnni nem akaró esőben már átfáztunk és nem indultunk útnak. Az Oceans Terminalnál választottunk egy olyan buszjáratot, ami a lehető leghosszabb úton visz vissza a szállodánkhoz, és a buszról csodáltuk a város esőben is különleges épületeit, érdekes utcáit és kertjeit. Sajnos a szombaton készült képeink nagy része egy sikertelen adatmentés során odaveszett, pedig volt mit megörökíteni.

Vasárnap bőven volt időnk a gép indulásáig, így délelőtt tettünk még egy nagy sétát a városban. Körbejártunk egy elegáns lakónegyedet, voltunk mókuslesen a Queens Street Gardenben és megnéztük néhány templomot, köztük a Szent Egyed katedrálist. Később kivillamosoztunk a reptérre, ahol egy jó kávé és egy muffin társaságában nem végleg, de elköszöntünk Edinburgh-tól és hálát adtunk az égieknek, amiért kegyesek voltak hozzánk az időjárással.